Eredet

Egy lyoni kereskedő lázadása

Petrus Valdus (magyarul Lyoni Péter, franciául Pierre Vaudès vagy Valdo) gazdag lyoni kereskedő volt, aki kb. 1170–1176 körül szétosztotta vagyonát, és elkezdte a Bibliát népnyelvre fordíttatni, hogy azt bárki érthesse. A korban ez radikális, egyházilag gyanús tettnek számított: a Szentírás anyanyelvi olvasása és nyilvános igehirdetés laikusok által kívül esett az egyház által engedélyezett kereteken.

Követőit hamarosan “Lyoni Szegények”-nek nevezték — szegénységi fogadalmat tevő, vándorló igehirdetőkről volt szó, akik szegénységet, egyszerűséget és a Biblia közvetlen olvasását hirdették.

1215-ben a IV. Lateráni Zsinat eretneknek nyilvánította a mozgalmat. Ez szétszóratáshoz vezetett: a követők egy része a piemonti Alpok zord, nehezen megközelíthető völgyeibe húzódott vissza — a Val Pellice, a Val Germanasca és az alsó Val Chisone, valamint az ezekhez tartozó Angrogna-völgy adott otthont a közösségeknek évszázadokon át.

A “barbák” kora

A valdensek vándorprédikátorai a “barba” (piemonti nyelvjárásban “nagybácsi”) nevet viselték. Titokban járták Európát, tartották a kapcsolatot a szétszórt közösségekkel, és biztosították a hit generációkon átívelő továbbélését — félig illegalitásban, szóbeli hagyományban és okcitán nyelvű kéziratokban.

Csatlakozás a reformációhoz — a Chanforani Zsinat (1532)

Az Angrogna-völgyben, Chanforan település mellett tartott zsinaton a valdensek hivatalosan csatlakoztak a protestáns reformációhoz, és felvették a kapcsolatot a genfi és svájci reformátorokkal. Ez a pillanat köti össze a valdenseket a “nagy” protestáns mozgalommal, miközben megőrizték saját, sok évszázaddal korábbi identitásukat.